A koronavírus hatása a nemzetközi és magyar szállítmányozásra 2. rész

NEMZETKÖZI ÁRUSZÁLLÍTÁS 2020 második negyedévében a magyar vonatkozású nemzetközi szállítmányozási szektorban összesen 21%-os visszaesés tapasztalható árutömeg tekintetében az előző év azonos időszakához képest, azonban az egyes szállítmányozási módok között jelentős eltérések tapasztalhatóak (28,1% visszaeséstől, 7,5%-os növekedésig).

Közúti áruszállítás

 

Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) adatai szerint a nemzetközi közúti áruszállítás 2020 második negyedévében 28,1%-kal esett vissza a szállított áruk tömegét illetően az előző év azonos időszakához képest. Árutonna-kilométerre vetítve ez a visszaesés az azonos időszakban már 33,2%.

Vasúti áruszállítás

A KSH által közzétett adatok szerint a magyar nemzetközi vasúti áruszállítás 2020 második negyedévében 1,4%-kal esett vissza a szállított áruk tömegét illetően, ugyanakkor, ha az árutonna-kilométert nézzük 7,5%-os növekedés figyelhető meg.

Vízi áruszállítás

Nemzetközi szinten a vízi áruszállítás 6,8%-kal esett vissza árutömeg tekintetébenilletve 15,3%-kal árutonna-kilométer tekintetében. Azonban a magyarországi visszaesés inkább a Duna a kiszámíthatatlan vízállására vezethető vissza, mintsem a koronavírus által okozott visszaesésre.

 

 

Belföldi áruszállítás

 

2020 második negyedévében a magyarországi belföldi szállítmányozási szektorban összesen 14,2%-os visszaesés tapasztalható az előző év azonos időszakához képest, azonban az egyes szállítmányozási módok között jelentős eltérések tapasztalhatóak (6% - 39%).

Közúti áruszállítás

KSH adatai szerint a belföldi közúti áruszállítás 2020 második negyedévében csupán 6%-kal esett vissza a szállított áruk tömegét illetően az előző év azonos időszakához képest. Árutonna-kilométerre vetítve ez a visszaesés az azonos időszakban már 7%.

Vasúti áruszállítás

A KSH által közzétett adatok szerint a belföldi vasúti áruszállítás 2020 második negyedévében 25%-kal esett vissza a szállított áruk tömegét illetően, ugyanakkor ha az árutonna-kilométert nézzük csupán 9%-os visszaesés tapasztalható. Emlékeztetőül nemzetközi szinten az áru tömegét vizsgálva csupán 1,4% a visszaesés, árutonna-kilométer esetén pedig 7,5%-os javulás tapasztalható az előző év azonos időszakához képest.

Vízi áruszállítás

A belföldi vízi áruszállítás a maga 39%-os csökkenésével az áru tömegének tekintetében szenvedte el a legnagyobb visszaesést. Árutonna-kilométert illetően is 22,6%-os visszaesés tapasztalható az előző év azonos időszakához képest. Nemzetközi szinten ez a két szám csupán 6,8% illetve 15,3%.

 

A koronavírus áruszállítási vesztesei

 

A statisztikai adatokból egyértelműen látszik, hogy a koronavírus vesztesei a nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalatok. A COVID-19 miatt hozott intézkedések nagy hatással voltak a nemzetközi és azon belül is a közúti áruszállításra.
2020 második negyedévében például a Waberer’s nemzetközi fuvarozási szegmensének árbevétele majdnem a felére csökkent az előző év azonos időszakához képest, hiszen március végétől leállította a nemzetközi fuvarozásban működő kamionjait. A cég második negyedéves pénzügyi jelentéséből az is kiderül, hogy árbevétele 33,1%-kal csökkent.

2020 októberében pedig a Waberer’s bejelentette részvényei 24%-os eladását.

A koronavírus áruszállítási nyertesei

 

A hazai futárcégek nem egyformán élték meg a koronavírus által okozott piaci változásokat. Ugyan a lakossági megrendelések korábban sohasem látott mértékben növekedtek, a cégközi forgalom jelentősen visszaesett. Ezen kettősség és a piac bizonytalansága miatt több futárcég sem áll magabiztosan a tervezéshez, hiszen nagyon nehéz megjósolni, hogy a második hullám hogyan fogja átszabni a futárszolgálati piac térképét. Nézzük hogyan állnak a jövőhöz a főbb magyarországi futárcégek.

 

A DPD Hungária Kft. március végétől meredek emelkedést tapasztalt az általuk belföldön és belföldre szállított csomagok számában - gyakorlatilag április végére megduplázódott a forgalmuk.

 

A GLS visszafogottabban nyilatkozott, közleményük szerint nem mutatható ki a járvány jelentős hatása eszközeire vagy kötelezettségeire vonatkozóan. Csakúgy, mint a DPD, megnövekedett belföldi csomagforgalomról számoltak be és nem látják kockázatosnak a cég következő 12 hónapját.

 

A UPS-t a fenti két céggel szemben érzékenyebben érintette a koronavírus-járvány. Portfóliójukban nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközi csomagszállítás, amire negatív hatással voltak a határzárak és egyéb korlátozások. A cég költségcsökkentésről döntött, aminek hatásaként redukálta a járműflottája méretét. Ezzel együtt a UPS is biztosítottnak látja a további magyarországi működését.

 

A Magyar Posta számára egyedül április első két hetében a vártnál több mint 20 százalékkal volt nagyobb a napi forgalom, a 2019 november végi szintet idézve.

 

Az Express One Hungary Kft. forgalma a járványhelyzet bejelentése után eltelt néhány hétben több mint 30 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest.

 

Összességében úgy tűnik, hogy a hazai futárcégek a járvány nyertesei. Az online rendeléseket számos tényező ösztönözte: a boltzárak, a nyitvatartások korlátozása, valamint az otthon maradásra felszólító kommunikáció is. A járványhelyzet a termékek összetételét is megváltoztatta: egyre többen rendeltek maszkot, fertőtlenítőszert, és jelentősen magasabb volt a digitális oktatáshoz és az otthoni munkavégzéshez szükséges felszerelések aránya is. Ezen felül a szokásos szezonális termékek rendelésszáma sem csökkent, ideértve többek között a kerti szerszámokat, felújítási anyagokat, a kerti csúszdákat és kerékpárokat.

 

Trendváltás a fuvarozásban

 

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint trendváltás jöhet az áruszállításban. “A tisztán vasúti fuvarozás mellett megnőtt az igény az intermodális árufuvarozás iránt is, amivel jelentősen csökkenhet az utak környezeti terhelése” valamint “ez a fuvarozási mód egyben megoldást jelenthet a közúti fuvarozásban egyre súlyosbodó gépkocsivezető-hiányára is.” olvasható a szövetség cikkében. Véleményük szerint ez a folyamat már megkezdődött, amit többek között az autóipari gyárak CO2-kibocsátásának mérésével, pontosabban a logisztikai lánc CO2 értékének mérésével indokolnak. Ezért a gyártók arra törekednek, hogy növeljék a vasút arányát az alapanyagok és késztermékek mozgatásában.

Állításukat a KSH honlapján közzétett statisztika is igazolja, aminek egy részét már korábban elemeztük.

 

A COVID-19 jövőbeli kihívásai a logisztika számára

 

Nem csak az oltóanyagon dolgozó gyógyszeriparnak adja fel a leckét a koronavírus - bármikor is készül el az első vakcina, egy biztos: a szállítása nem lesz kis feladat.

 

Ennek oka az, hogy az oltáson dolgozó kutatók az úgynevezett RNS-technikára (amely ribonukleinsavakat használ) építenek. Jelenleg nincs pontos adat az RNS stabilitásával kapcsolatban, ezért a gyártók várhatóan meg fogják követelni, hogy vakcina tárolása és szállítása -20℃ és akár -85℃ közötti hőmérsékleten történjen. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy jó eséllyel ilyen körülményekre lesz szükség a teljes ellátási lánc során. Ezen kívül elengedhetetlen lesz ennek megfelelő dokumentálása, például szenzorok adatainak segítségével.

 

Ugyan a főbb szállítmányozó cégek az elmúlt években jelentősen növelték a fagyasztási kapacitásukat - hiszen az egészségipar egyre komolyabb üzletté növi ki magát - kérdéses hogy ez elegendő lesz-e a zavartalan terjesztés biztosításához. A kapcsolódó infrastruktúra modernizálása és kapacitás-növelése a 25 legfejlettebb országon kívül - ahol a világ lakosságának csupán harmada él - egyértelműen nagy kihívást fog jelenteni.

 

Összegzés

 

Amint a cikkből is kiderül nincs egyszerű válasz arra a kérdésre, hogy a szállítmányozási ipar nyertese vagy vesztese a koronavírus-járványnak. Bizonyos ágazatok egyértelműen profitáltak a kialakult helyzetből, míg másoknál nagy veszteséget és nehézségeket okozott a koronavírus.
Most, hogy a nyakunkon a járvány második hulláma, továbbra is kérdéses mi lesz ennek az ágazatnak a sorsa. Hogyan fogja befolyásolni a már korábban nehéz helyzetbe kerül vállalkozásokat a COVID-19 második hulláma? Vajon tovább nő a végfelhasználók internetes megrendeléseinek száma, aminek pozitív hatását élvezték a belföldi fuvarozók?

 

Forrás: www.timocom.hu

Ajánlatkérés
A honlap sütiket használ a böngészés támogatására és egyes funkciók elérésére. A sütik kezeléséről további információt az Adatvédelem menüpont alatt talál.