A koronavírus hatása a nemzetközi és magyar szállítmányozásra 1. rész

Miközben a világ 2019/2020 szilveszterét még a megszokott módon ünnepelte, egy súlyosan fertőző légúti betegség miatt a háttérben megszólaltak a vészharangok. 2019 december 31-én a WHO kínai irodájában egy a Wuhan város Egészségügyi Bizottsága által kiadott média nyilatkozatra lettek figyelmesek, amiben egy vírusos tüdőgyulladásról számoltak be.

Még aznap a WHO kínai képviselete értesítette a nemzetközi szervét a kiadott nyilatkozatról. 2020 január 1-én pedig az Egészségügyi Világszervezet információkat kért a kínai hatóságoktól a Wuhanból jelentett új típusú tüdőgyulladással kapcsolatban. Ezzel egyidőben aktiválta az eseménykezelési csoportot, amely biztosítja a tevékenységek és a reagálás összehangolását a WHO három szintjén (központ, regionális, országos) a közegészségügyi vészhelyzetek esetén. Pár héttel később a vírust a világ több országában is kimutatták, többek között európában is. A járvány rohamosan terjedt, és március 17-re az összes európai országban diagnosztizáltak legalább egy COVID-19 vírussal fertőzött személyt. Óvintézkedésként az európai országok különböző rendeleteket hoztak (pl. határzárak, kijárási tilalmak), melyek gazdasági hatásait minden ország megérezte. A továbbiakban elemezzük a járvány szállítmányozásra és a logisztikára gyakorolt hatásait, külön kitérve a magyarországi fuvarozási helyzetre.

 

 

 

A globális helyzet

 

A koronavírus logisztikára gyakorolt hatását először Kínában lehetett érezni, elsősorban az ország globális gyártásban játszott szerepének köszönhetően. Wuhan, a járvány eredeti gócpontja pedig különösen jelentős e tekintetben hiszen a világ 500 legnagyobb vállalata közül több mint 200 van jelen a tartományi fővárosban. Ezen a szerepén felül Kína meglehetősen nagy fogyasztónak számít ha árucikkekről valamint nyersanyagokról van szó.

 

A járvány kitörése után a kínai gyártásban keletkező fennakadások végig gyűrűztek a nemzetközi ellátó láncon. Rengeteg áru vesztegelt az ország főbb konténer-kikötőiben, mivel az utazásra vonatkozó korlátozások a konténerek elszállítására képes kamionsofőrök hiányához vezettek és a tengeri szállítmányozó cégek is sorra lemondták a foglalásokat. Az ellátó ország leállásának köszönhető az alkatrészhiány hátrányosan érintette a gyártókat az egész világon - az autóipart, az elektronikai cikkeket gyártó cégeket, a gyógyszeripart, a gyógyászati segédeszközök gyártóit és természetesen a fogyasztási cikkek sem voltak kivételek.

Hatalmas cégek, mint a Volkswagen, BMW, Lenovo, Hyundai vagy Huawei leállították a kínai gyártást. Ezzel szemben - hogy elkerülje az ellátási lánc megszakadásából fakadó problémákat - az Amazon például készletfelhalmozásba kezdett februárban.

 

 

 

Az európai helyzet - Nemzetközi szállítmányozás

 

Globális szinten a járvány miatti leállások már februárban problémákat okoztak az ellátási láncban. De amíg egyes kínai gyárak márciustól újra megkezdték a munkát, addig Európába még csak akkor gyűrűzött be igazából a vírus. Az országok a járvány megfékezése érdekében egymás után zárták le határaikat. Ezen intézkedések pedig különösen nagy és azonnali hatással voltak a nemzetközi szállítmányozásra.

A pandémia európai kezdetekor a sietve meghozott határozatok kisebb káoszt eredményeztek a logisztikában és a közúti szállítmányozásban. Nehézséget jelentett lépést tartani például:

  • A néha egy országon belül is napról napra változó korlátozásokkal
  • Az országról országra változó védelmi intézkedésekkel

A napról napra változó korlátozások hatásai

 

Az újabb és újabb korlátozások kiszámíthatatlan helyzetet teremtettek. A szállítmányokat ebben az időszakban nagyon nehéz volt terv szerint teljesíteni, hiszen a lezárt határok és a megnövekedett várakozási idők miatt folyamatosan változtak a körülmények.

Egy érzékletes példa: március közepén egy 60 km-es kamionsor alakult ki a lengyel A4-es autópályán azután, hogy Lengyelország lezárta a Németországgal szomszédos határát.

Ezek az említett bizonytalanságok a mai napig is akadályt jelentenek a nemzetközi fuvarozásban dolgozóknak, gyors alkalmazkodásra kényszerítve a vállalatokat.
A módosuló szabályok nyomon követése pedig különösen nagy terhet ró a szállítmányozó cégekre a járvány kezdete óta. A bizonytalanság következményeként a szállítási árak jelentős mértékben ingadoztak. A kapacitástöbblet miatt az export árak lefelé mozdultak el, import tekintetében pedig a kapacitáshiány gyakran áremelkedést hozott maga után.

 

 

A védelmi intézkedések hatásai

 

A védelmi intézkedések tovább nehezítették a szállítmányozást mint szolgáltatást.
A legtöbb európai ország kijárási korlátozásokat és 14 napos karantént vezetett be a vírus terjedésének megakadályozása érdekében. Azonban a kapkodásnak megvolt az eredménye, hiszen ezen korlátozások nem mindig voltak megfelelően átgondolva. Eleinte például az sem volt világos, hogy a sofőröknek hazatérve karanténba kell-e vonulni. Márpedig, ha másért nem is, a Mobilitási Csomagban meghatározottak szerint a járművezetőknek 3-4 hetente, a teherautóknak pedig 8 hetente vissza kell térniük a cég székhelyére. 
Szerencsére ezt a hiányosságot relatív hamar felismerték és megszülettek a szükséges törvénymódosítások, amik tisztázták a fuvarozókra vonatkozó szabályokat.
Ahhoz, hogy a járművezetőknek a hatósági karantén alól felmentést engedélyezzék, szabályozták például a rakodásban való részvételt. Pontosabban megtiltották a fuvarozó és az ügyintéző, rakodó személyzet találkozását. A fuvarokmányok átadása személyes kontaktus nélkül kell, hogy történjen, valamint a rakomány rögzítéséről is a járművezetőnek önállóan kell meggyőződnie, miután az ügyintéző elhagyta a helyszínt.

Egy másik tipikus védelmi intézkedés az emberek közötti biztonságos távolság megtartása volt. A raktárakban és egyéb munkaterületeken történő kötelező bevezetésekor jelentős negatív hatással volt a folyamatok hatékonyságára. Gondoljunk csak bele, ahol eddig 100 ember dolgozott, most hirtelen a védelmi intézkedések miatt már csak körülbelül a fele - ha nem még kevesebb - tud dolgozni.

Összességében elmondható, hogy a védelmi intézkedések lassították a meglévő folyamatokat, ezáltal rontva az ágazati hatékonyságot.

 

Magyar vonatkozású áruszállítás

 

A továbbiakban kitérünk a Magyarországon kialakult helyzetre, górcső alá vesszük a különböző szállítmányozási módokat és az azokban tapasztalt változásokat, külön kitérve a nemzetközi és a belföldi áruszállításra.

 

Forrás: www.timocom.hu

Ajánlatkérés
A honlap sütiket használ a böngészés támogatására és egyes funkciók elérésére. A sütik kezeléséről további információt az Adatvédelem menüpont alatt talál.