Supply chain management (SCM) – ellátásilánc rendszer

Supply chain management (SCM) – ellátásilánc rendszer

Az ellátási rendszer létrejötte

 Rohanó világunkban, az utóbbi negyedszázadban az üzleti életben történt változások számos folyamat kialakítását tették indokolttá.

A vállalatok versenyképességük növelése érdekében az optimalizálásra törekedtek saját berkeiken belül, melynek célja a költségek csökkentése és új vevői értékek létrehozása. Előtérbe került az értéklánc elemzése, mely lehetőséget adott a logisztikai területek kiszervezéséhez, s ezek által országokon átívelő ellátási láncok jöttek létre.

Mi is az a supply chain management (SCM)?

 Az SCM gondolata a logisztikához kapcsolható, annak alapjaira épült új irányzat és rendszer. Az ellátási lánc fogalma felöleli a nyersanyag kitermelés folyamatát, mely során a késztermékeket a végfelhasználókhoz kiszállítják, illetőleg ide értendő minden különböző, termékhez kapcsolható szolgáltatás is.

A supply chain több vállalat értékláncának összekapcsolódása, szereplői a szállítók, gyártók, -kereskedők, és végső fogyasztók.

Az ellátási lánc olyan folyamatok összehangolt összessége, melynek célja a végső vevői igények kielégítése – tehát értéket képző termék, szolgáltatás és információ keletkezése – egymástól kölcsönösen függő szervezetek láncolata által.

 Mivel a supply chain rendszer magába foglalja a logisztikai folyamatokat is, így a Variola – a visegrádi országok specialistájaként és a közúti fuvarozás lebonyolítójaként – is aktív, fontos szerepet betöltő résztvevője.

Mi történik, ha egy „láncszem kiesik”?

 Mivel az ellátási lánc egymáshoz kapcsolódó folyamatok összessége, érthető, hogy negatív hatással van működésére bármilyen jellegű zavar az ellátási rendszerben, egyszerűbben fogalmazva, ha egy láncszem kiesik, valamilyen szinten megszakad a lánc.

Ez történt a koronavírus terjedése során is, mely során megszaporodtak a problémák a supply chain számos területén is, mivel az ellátási láncokban lehetetlen helyzetek alakultak ki, kiváltképp a szállítást illetően, s a megtépázott logisztika jelenleg is csak lassan tud visszaállni az eredeti kerékvágásba.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy számos egység a vírus előtti állapotoknak megfelelően várta el a termékek megfelelő helyre, megfelelő időben és mennyiségben történő szállítását. A just in time fogalma sokunk számára ismerős, „éppen időben” stratégia. Ennek alkalmazása azonban nehézségekbe ütközik, hiszen számos gazdasági szereplő raktárak hiányában a fuvarozás főszereplőitől – a fuvarosoktól – várta el, hogy amolyan „mozgó raktárként” működjön, mely egyik ellátási lánc-beli résztvevő munkáját sem könnyítette meg.

A Varola véleménye szerint…

 A szakértők által emlegetett logisztikai V alakú felpattanást nem tartjuk lehetségesnek, mert a fent taglaltak szerint minden láncszemnek helyére kell kerülnie. 

Véleményünk szerint pipa alakú visszarendeződés következhet be, ám ebben az esetben nem vettük figyelembe a vírus második hullámának érkezését.